Botrány!? Sztálin-szobor a BME főépületének aulájában: rögtön látja mindenki

Persze a kását most sem eszik annyira forrón (vagy ha már történelem: nem tölt olyan gyorsan a porosz), mint azt elsőre gondolnánk. De a fotón látható mellszobor valóban kísértetiesen hasonlít Sztálinra, akinek többek között a hazánk szovjetizálását, a rákosista elnyomást, a padlássöpréseket, a gulágra hurcolásokat és például a recski koncentrációs tábort is köszönhetjük. Elmondjuk, hogy mi a rejtély kulcsa.

Sztálin, a közellenség

Azt talán még a magukat kommunistának valló magyarok sem gondolják, hogy Sztálin Szovjetunió-beli uralma jót tett hazánknak. Kétségtelen, hogy az “általa vezetett” Szovjetunió űzte ki hazánk területéről a náci és nyilas csapatokat, de helyére nem a nyugodt, demokratikus, népi-nemzeti fejlődés alternatíváját állította, hanem a kommunista tömbbe való erőszakos beolvasztást. 1944 és 1948 között a demokrácia utolsó írmagvát is elüldözték vagy kiirtották hazánk területéről, Sztálin maga pedig – az általa bábként hazánk élére ültetett Rákosi Mátyással együtt – hazájában is szitokszó lett még sajátjai körében is. Érdekel a történelem? ITT van tematikus oldalunk.

Nem véletlen, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik legszimbolikusabb momentuma volt a mai Városliget szélén, az akkori Felvonulási téren felállított grandiózus Sztálin-szobor ledöntése. Már csak az a kérdés, hogy mégis mit keres a világ első mérnökképző egyetemének, a BME központi épületének aulájában a szovjet vezető mellszobra. Egy olyan helyen, ahol bárki láthatja, aki az egyetemre érkezik, azon a helyen, ahol a gólyák útjukra indulnak és ahol a végzettek átveszik diplomájukat. Íme egy fotó:

Ez is érdekelhet:

• Az orosz medve szinte mindig belebukott a nagy hódító terveibe – ITT olvass tovább
• „Mi kommunista ifjak indulunk”- a Memento Park szoboróriásai

Jól álcázza magát a szovjet diktátor

Nos, mint a fotón is látható, a megoldás egyszerű. A mellszobor nem Sztálint, hanem többek között a transzformátor feltalálóját, Zipernowsky Károlyt ábrázolja. Viszont feltűnően hasonlít a szovjet diktátorra, miközben itt van egy fotó Zipernowskyról és Sztálinról. Ők ketten aztán tuti nem hasonlítottak egymásra.

Valahogy mégis úgy tűnik, mintha az alkotó nem Zipernowskyt vette volna alapul, hanem Sztálint és valami hasonló mintáról dolgozott volna, mint a Sztálin-múzeumban, Goriban (Grúzia) kiállított mellszobor:

Forrás: Wikimedia

Vagy még inkább a gyűlölt budapesti Sztálin-szobor:

Fortepan / Marics Zoltán

Zipernowskyra (1853-1942) egyébként méltán lehet büszke az egész magyar műszaki közösség, hisz korát messze megelőzve ért el elképesztő eredményeket elsősorban az elektrotechnikában. A teljesség igénye nélkül nevéhez fűződik többek között a Nemzeti Színház és a Keleti pályaudvar váltakozó áram segítségével történő világítása (miközben Edison és Siemens is megoldhatatlannak tartotta ezt). De már 1891-ben Budapest-Bécs nagysebességű, 250 km/h-s elektromos motorkocsi-összeköttetésről álmodott.

Csak egy női szobor van a BME-n

A BME területén egyébként 77 szobor, dombormű és egyéb plasztika van kiállítva, jelentős többségük személyeket ábrázol, például az Országházat tervező Steindl Imrét, a porlasztót feltaláló Csonka Jánost vagy éppen a hologramot megalkotó Gábor Dénest. Érdekesség, hogy a “vegyészt” ábrázoló allegorikus női alakon kívül más hölgyet nem találtunk a felsorolásban, de lehet csak mi néztünk rossz TÁBLÁZATOT. Hogy miért mintázták meg a Műegyetem aulájában mégis feltűnően nem önmagáról, hanem Sztálinról, rejtély. Ha esetleg van erről információja, küldje el nekünk az info@hellomagyar.hu email címre.

A Corvinuson egyébként 2014-ig volt felállítva az eredeti névadó, Karl Marx szobra. Akkor a Kereszténydemokrata Néppárt szólította fel az egyetemet a szobor eltávolítására, aminek kisvártatva eleget is tettek, az egyetemtörténeti kiállításra száműzve azt.